túrabeszámoló

Tuzson Arborétum

Az Országos Kéktúra mentén haladva igyekszem néhány olyan látnivalót, szakaszt betervezni, ami nem része az eredeti útvonalnak, mégis érdemes rászánni az időt.
Ilyen a Tuzson Arborétum is.

Története

Alapítója dr. Tuzson János, egyetemi tanár, erdőmérnök és botanikus. Kutatási fókusza a növényi szövettan valamint növényföldrajz volt. Ezenfelül gyógynövényekkel (főként gyűszűvirágok típusaival), rózsaolaj célú rózsanemesítéssel és csemeték telepítésével, nevelésével foglalkozott.

A mintegy 4 hektárnyi földdarabot 1925-ben vásárolta, fagyűjteményének helyét a patakpartot választotta. Az 1898-ban alapított Erzsébet-liget átalakítása 1927-28-tól az eredeti erdőállomány letermelésével és a termőföld feltörésével kezdődött, majd főként örökzöldek telepítésével és szaporításával folytatódott. A különböző fajok drótkosaras földlabdás korukban érkeztek messzi országokból és leltek helyet a birtokon.
A világháború után államosították, csemetenövelő tevékenysége 1970-re megszűnt, 1976 óta természetvédelmi terület.

Napjainkban az Egererdő Zrt. üzemelteti és az egykori Fenyvespuszta területén erdei iskola került létrehozásra.

Miért érdemes ellátogatni ide?

Az arborétum hangulata és növényzete egyedülálló.

Kevéssé ismert, így meglátogatva lehetőségünk nyílik elmerülni sajátságos légkörében, melyet a fafajok szokatlan, mégis harmonikus együttese és háborítatlansága ad.

Növényzete páratlan. Az államosítás után luc-, vörös- és erdei fenyő, valamint oregoni hamisciprus csemetéket neveltek a szabad parcellákon, ezek helyét később részben lucfenyővel és szelídgesztenyével ültették be.
A fentiek mellett fontos megemlíteni az ékét, a 90 év körüli, nagyjából 280-300 cm törzskerületű atlasz cédrust vagy különböző fenyőket: balzsam, Colorado, kaukázusi jegenye, bérci, dugász és zöld dugász. Emellett számos egyéb faj kapott helyet, az oregoni hamisciprus, japán juhar, vörös tölgy (bár teljesen odavagyok a fenyőkért, ez az egyik kedvencem).

quercus_rubra_vörös_tölgy

Megközelítése

Tar településről mintegy 4,5 km, 137 m szintemelkedéssel a kék keresztet/Mária utat követve. Mátraverebélytől hozzávetőlegesen 6 km, 234 m szintemelkedéssel az Országos Kéktúra jelén, majd a sárga bicikliúton járva.

A belépés ingyenes és állandóan látogatható.

Ha tetszett a bejegyzés

támogasd következő kalandomat egy fehérjeszelet árával.

500 Ft

Általános

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s